beiratkozás
szükséges szülői dokumentumok
- Személyi igazolvány
- Lakcímkártya (amelyen a cím megegyezik a gyermek lakcímkártyáján szereplő címmel)
szükséges gyermek dokumentumok
- Születési anyakönyvi kivonat/ Személyi igazolvány
- Lakcím kártya
- TAJ kártya
- Védőoltási könyv
- Védőnői igazolás
további dokumentumok
körzethatárok
Bástya Óvoda körzete | |
Bástya utca | Magyar utca |
Belgrád rakpart | Március 15. tér |
Cukor utca | Molnár utca |
Duna utca | Múzeum körút |
Egyetem tér | Nyári Pál utca |
Fejér György utca | Papnövelde utca |
Ferenciek tere | Pintér utca |
Ferenczy István utca | Pilinszky köz |
Fővám tér | Reáltanoda utca |
Havas utca | Semmelweis utca páratlan oldal |
Henszlmann utca | Só utca |
Irányi utca | Sörház utca |
Kálvin tér | Szabadsajtó utca páratlan oldal |
Károly körút | Szarka utca |
Károlyi utca | Szerb utca |
Kecskeméti utca | Szép utca |
Kéményseprő utca | Váci utca 35-59. és 36-58.61-től és 60-tól |
Képíró utca | Vámház körút |
Királyi Pál utca | |
Kossuth Lajos utcapáratlan oldal | Veres Pálné utca |
bástya kódex - avagy kis segítség a könnyebb óvodakezdéshez
Fényes Vanda óvodavezető és a Bástya Óvoda nevelőtestülete
Minden szülőnek és kicsinek új fejezet az óvodakezdés. A szülőknek ilyenkor rengeteg kérdés van a fejükben, izgalom és bizonytalanság, főleg, ha kis szemünk fénye előtte még nem járt máshova.
Szeretnénk egy kis tájékoztatót adni az úgynevezett óvodaérettségi kritériumokról és egy kis segítséget adni, hogy ezek miért is fontosak, valamint a beszoktatás menetéről.
Az itt leírtak lehet elsőre ijesztőnek tűnhetnek, de megfelelő nevelési mintával és időráfordítással az Önök gyermeke tökéletesen képes ezek elsajátítására és így magabiztos, ügyes kiscsoportosokkal kezdhetjük a szeptembert. A nyár tökéletes időtartam az itt leírtakhoz törekvésre. Az itt felsoroltak a kiscsoportos korú gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodnak, és az első óvodai évük nagymértékben ezek intézményi keretek közötti gyakorlásáról is fog szólni.
- Szobatisztaság
Szobatisztaság alatt azt értjük, hogy a gyermek képes jelezni, felismerni, ha pisilnie, kakilnia kell. El tud menni (egyedül) a mosdóba és a ruhadarabokkal képes megbirkózni. Természetesen az óvódapedagógusoktól, dajka néniktől, vagy vegyes csoportban a nagyobbaktól tudnak segítséget kapni, de fontos, hogy rutinosan menjen az önálló mosdóhasználat. Természetesen, ha a gyermek 1-1 alkalommal bepisil a játék hevében vagy mély álmában, nem lesz ebből probléma- de törekedni kell a szoba (és ágy) tisztaságra. Az esetleges félreinformálásokról tudni fogunk, hiszen a kollektíva keze alatt sok gyerek ment át, nem mellesleg a gyerekek is mesélnek ☺
Ennek oka, hogy az óvoda képtelen a pelenkás gyermekek ellátására. Erre se engedélye, se kapacitása a 22fős csoport létszám mellett.
- Kommunikáció
Első legfontosabb számunkra a pedagógus és szülő közötti kölcsönös tiszteleten alapuló kommunikáció, hiszen mind a gyermekekért vagyunk és egy a cél.
A gyermekek beszédfejlődése eltérő lehet, de fontos szempont az intézménybe kerüléskor, hogy a gyermek képes legyen megértetni magát a családon kívül is! Ennek fontossága, hogy akár társai, akár a pedagógusok megértsék, hogy a gyermeknek mi a szükséglete (mit szeretne, fáj valamije), a feltett kérdéseket értse és tudjon rájuk válaszolni.
- Önálló evés-ivás
A szülők számára valószínűleg nem ismeretlen az a kérdés, hogy a gyermekük evőeszközzel étkezik és az iváshoz poharat használ. Biztos vagyok benne, hogy erről volt szó az időszakos védőnői státuszon is. Már a bölcsődében is a főétkezéseknél a gyermekek kanalat kapnak. Egy 3 éves gyermek képes önállóan kanállal enni és ismeri a pohár rendeltetésszerű használatát. Ezen eszközök használatának megtanítása nem az óvoda feladata. Egy bizonyos fokú önálló étkezés ebben a korban elvárható és a gyermeknek szüksége is van erre az önállóságra. Természetesen az óvodapedagógusok, dajka nénik aktív segítői a gyermekeknek ebben. Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy sok gyermek kezdi úgy az óvodát, hogy nem tud harapni, rágni, mert a szülő eteti; ismeretlen számára a kanál használata vagy nem szokta meg, hogy ülve várja ki a teljes étkezést. Annak érdekében, hogy az óvodai étkezések minél gördülékenyebbek legyenek, fontos, hogy a gyermekek a fentieket otthoni környezetben is gyakorolják, megszokják.
- Sétálás, közlekedés
Nagyon sok olyan kiscsoportos gyermeket látunk, akik erős, lelkes kicsik, ennek ellenére reggel-délután mégis babakocsival érkeznek/hagyják el az intézményt. Bizonyos szempontból értem ennek szükségét, ám egy játszótérre eljutás vagy egy kirándulás alkalmával az óvodának erre nincs lehetősége. A gyermek képes sétálni, képes a közlekedési szabályokat a szülői és intézményi példa és gyakorlás alapján elsajátítani. Ehhez viszont szükség van arra, hogy ne csak az intézményben tudja ezt gyakorolni, hanem a szülővel is, gyalogosan vagy járművel.
- Cumi használat
A cumira az óvodában a délutáni pihenőn kívül nincs szükség. A napközbeni cumihasználat hátrányos lehet a beszédfejlődés szempontjából, ez a későbbiekben logopédiai problémákat okoz, nem mellesleg a fogaknak sem előnyös- erőteljes deformitásokat okozhat, ami később nehezen korrigálható. Ha a gyermek a napjait cumival a szájában tölti beszéde nehezen érthetővé válik. Higiéniai szempontokból sem a legoptimálisabb. Játék közben a gyermek kiveszi szájából majd újra beteszi. Ez idő alatt a nyálas cumi betegségek forrásává tud válni a napi fertőtlenítés mellett is.
- Orrfújás
Nem elvárható egy 3 évestől, hogy tudjon orrot fújni, az viszont igen, hogy ismerje a papírzsebkendőt, annak rendeltetésszerű használatát és erre ne a ruhatárát használja. ☺
- Öltözés
Itt is fontos kiemelni az önállóságra törekvést. Nem várjuk el egy 3 éves gyermektől, hogy tökéletesen tudjon egyedül öltözködni, ruhát hajtogatni, de pl. a nadrág fel-levételével bizony meg tud birkózni. Tudjuk, hogy néha végeláthatatlan perceknek tud tűnni a folyamat kivárása, de higgyék el, mi is napi szinten gyakoroltatjuk ezt a gyermekekkel. Emellett fontos, hogy a gyermek felismerje ruhadarabjait (vagy legalábbis legyen jellel ellátva mindannyiunk megsegítése érdekében ☺ ).
Beszoktatás
Tudjuk, hogy az otthoni meleg fészekből egy közösségbe kerülés nehézségeket okozhat a gyermeknek (és szülőnek egyaránt), Intézményünkben ezért is fontosnak tartjuk a szülős beszoktatást. Ennek menete maximum 2 hét és a fokozatos leszakadás támogatói vagyunk. Ha 2 hétnél tovább tart a le-elválási folyamat, ott általában a szülői elengedés nehézsége állhat a háttérben. Itt ugyan 2 hétről beszélünk, de a beszokás érzelmi folyamata legalább fél-1 évet biztosan igénybe vesz, emiatt ne ijedjenek meg, ha a gyermek olykor sírdogál a reggeli elváláskor, vagy esetleg nem szeretne óvodába indulni.
Egy intézményi rendszer bizonyos kötöttségekkel tud megfelelően működni és ugyan a kicsik ismerkednek az óvodai szokás- és szabályrendszerrel, nem árt, ha otthon is vannak szabályok és nem a csoportban találkozik először az ilyen korlátokkal.
A beszokás sikerességét az is nagyban segíti, ha egy, az óvodáéhoz hasonló napirend működik otthon is. A napirend a gyermeknek egy érzelmi stabilitást ad, kiszámítható, ezáltal kialakul a biztonságérzet. Ez lesz a gyermek számára a mankó abban, hogy mikor érkezik anya-apa (hiszen ez egy fontos kapaszkodó). Az óvodai napirend: reggeli, játék, gyümölcs, játszótér, ebéd, alvás, uzsonna. Pl.: Anya-Apa uzsonna után itt van érted.
A nyár során tudnak a csemetékkel beszélgetni, ovisat játszani, ezzel is elérve, hogy a gyermek várja az új kezdetet. Itt nagy szerepe van a szülőnek abban, hogy ő is bízzon az intézményben, a pedagógusokban. A gyermekek a legapróbb bizonytalanságot is megérzik, ami kibillenti őket a biztonságérzetből. Elhihetik, nagyon szeretni fogjuk gyermekeiket ☺
A beszoktatás menete az óvodapedagógusokkal egyeztetve, külön turnusokban indul (a homogén csoportban). Ha a gyermek otthonról érkezik, az első pár napban a szülővel együtt tölti a délelőttöt, majd a szülő mindig egy lépéssel hátrébb lép a csoportos élettől, teret adva a pedagógusnak a megfelelő kapcsolat kialakításához. Ha a szülő kilép, arról tájékoztassa gyermekét, mindig adjon neki „kapaszkodót” a visszatérésre vonatkozóan. Így végül legkésőbb a 2.hétre a gyermek már szülő nélkül tölti a napokat a csoportban.
A pontos beszoktatási menetrendet az első szülői értekezleten a csoportos óvodapedagógusokkal tudják egyeztetni.
Remélem ez a kis összefoglaló segítséget ad és választ a felmerülő kérdésekre.
Nagyon szép nyarat kívánunk, jó óvodára készülődést!
Mi már nagyon várjuk Önöket és a gyermekeket!
beszoktatás
Bokor-Zelinka Nóra, óvodapszichológus javaslata
Az óvodakezdés nagy mérföldkő minden gyermek, család életében, a beszoktatás a gyerekeknek és a szülőknek egyaránt új, kihívással teli helyzet. Természetes, hogy az elválás nehéz, ugyanakkor fontos, hogy miként kommunikáljuk ezt a gyermek felé.
A beszoktatás előtt érdemes átgondolni, hogy szülőként hogyan viszonyulunk az óvodakezdéshez, milyen gondolataink, érzéseink vannak gyermekünk intézménybe kerülésével kapcsolatban? Ha a szülő túlságosan aggódik, nem szeretne még elszakadni a gyermekétől, akkor ezt a félelmet a gyerek átveszi és ő is szorongani kezd. Ezzel szemben, ha higgadtan tudunk viszonyulni a helyzethez, elhisszük, hogy az óvodában a gyereknek jó lesz, akkor ő is megnyugszik, és hamarabb megszokja az új környezetet, szabályokat, könnyebben veszi majd az akadályokat, jól fogja magát érezni az új közösségben.
A beszoktatás során (is) fontos a következetesség. Természetes, ha a gyermek sír, tiltakozik, hiszen el kell válni a szülőtől, ugyanakkor nem érdemes ilyenkor hosszan búcsúzkodni, vagy otthon tartani a gyermeket, mert ilyen esetben a beszokás ideje nagyon elhúzódhat. Segíti a beszokást a szülők bizalma az óvónők felé. Osszanak meg minden fontos információt a gyermekükről, ez az óvónőknek is könnyebbséget jelent majd az ismerkedési időszakban. Kommunikáljanak, és legyenek nyitottak az óvónők szakmai tanácsaira, ez a gyermek számára is pozitív példa, ami segíti a gyermek és az óvónők közötti kiegyensúlyozott kapcsolat kialakítását.
További tippek az óvodai beszoktatáshoz:
- Már az óvodakezdés előtt legyen lehetősége a gyermeknek minél több időt közösségben tölteni: menjenek játszótérre, gyerekprogramokra.
- Legyen egy nagyjából fix napirendjük (lehetőleg hasonló a leendő óvodai napirendhez). A kiszámíthatóság biztonság érzést ad a gyerekeknek.
- Meséljenek az óvodáról, és mutassák meg, sétáljanak arra akár több alkalommal is.
- Meséljenek saját óvodás élményeinkről.
- Mivel az óvodába kerülés egy szeparációs élmény, segíthetnek az otthoni szeparációs játékok is (pl.: kukucs játék, bújócska).
- Amikor elkezdődik a beszoktatási időszak, beszéljék meg előre a gyermekkel, hogy mikor és ki fog érte menni. A „mikor-t” egy eseményhez célszerű kötni (pl.: ebéd előtt, alvás után, stb.), mert a gyerekeknek ebben az életkorban még nincs kialakult időérzékük.
- Az óvodakezdés időszakában lehetőleg ne legyen más nagy változás a gyermek életében (költözés, új délutáni különórák, pl. sport).
Bízom benne, hogy a fenti gondolatok segítségükre lesznek majd az óvodai beszoktatásban! Amennyiben a kezdeti nehézségek után is problémákat tapasztalnak, kérdéseik lennének, keressenek bizalommal.
óvodai napirend
- 8:00-9:00 Reggeli igény szerint a csoportban
- 9:15-től Komplex projekthez kapcsolódó napi foglalkozások
- 10:15 Gyümölcsevés
- 10:30-11:50 Udvari idő
- 12:00-12:45 Ebéd
- 13:00-15:00 Csendes pihenő
- 15:00-15:30 Uzsonna
- Fakultatív foglalkozások az órarend szerint
óvodai ágynemű méretek
- Paplanhuzat: 130×85 cm
- Párnahuzat: 40×40 cm